| Intézmények brandépítése | |
|
Az MNG arculati koncepcióink márkastratégiai háttereGondolatok a kulturális intézmények márkaidentitásáról és arculatárólA referenciamunkáink között megtaláljátok a Magyar Nemzeti Galéria új arculatának tenderére beadott terveinket. Sajnos, nem a mi terveink kerülnek megvalósításra, mégis azt gondolom, a brandépítés iránt érdeklődőknek izgalmas lehet betekintést nyerni a szemléletmódba, amely megalapozta a grafikai munkáinkat. Márkaidentitás Hosszú távon működő arculat nem létezhet egyértelmű önkép nélkül. Minden nemzeti képtár presztízs-intézmény. Minden nemzeti képtár szimbolikus intézmény. Minden nemzeti képtár a kultúráról szól. A nemzeti képtár esetében sem a nemzetiesség, sem az intézményiség nem írhatja felül galéria mivoltát. Azonos-e a Galéria a számára helyt adó aktuális épülettel? Nem. A Palota nem csak Galériából áll, és mást szimbolizál. A galériát el lehet költöztetni. Az épületet, mint motívumot elvethetjük, mert nem jelöli a Galériát. Azonos-e a galéria a gyűjteménnyel? Nem. A gyűjtemény változik, bővül. A galéria nem azonos a művek gyűjteményével. Nincs olyan mű, vagy művész a gyűjteményben, ami kiemelhető lenne és önmagában képviselhetné a Galériát. A galéria egy elv. Annak a gondolatnak a kifejeződése, hogy minden nemzetnek vannak értékes műalkotásai, amelyek hozzá tartoznak identitásához. E művek olyan szellemi értéket képviselnek, hogy a nemzetnek kötelessége fenntartania egy intézményrendszert a művek összegyűjtésre, megóvására és bemutatására. Alapelvek A logó nem rajzocska. A logó funkcióval bíró jel, melyet a használat következetessége határoz meg. Az esztétikai minőség csak a második legfontosabb szempont. A modern arculat nem szabályozó kézikönyvben, hanem rendezési elvekben, szemléletmódban testesül meg. Fontosabb az arculatépítés szellemisége, mint az azt leíró szabályok. Meghatározó tényezők A Galéria a nemzet legmeghatározóbb képzőművészeti alkotásait őrzi. Van-e olyan alkalmazott grafikai motívum, mely versenyezhet ezen alkotások bármelyikével? Létezhet-e olyan motívum, amely a galéria összes művét képes jelképezni és minőségében e művek összessége mellé állítható? Könnyel belátható, hogy ilyen grafikai motívum nem létezhet. Ezért van az, hogy komolyabb nemzeti gyűjtemények nem alkalmaznak logójukban grafikai motívumot, hanem betűlogót használnak.
A tipográfia távolsága a képzőművészetektől akkora, hogy problémák nélkül, áthallásoktól mentesen alkalmazhatjuk a kommunikációban. A jó külföldi megoldások szikár tipográfiai eszközökkel dolgoznak. Mi sem próbálunk meg vizuális konkurenciát teremteni a képviselt művek összességének. A Galéria öndefiníciója szerint esztétikai alapú, nemzeti gyűjtemény. Ez kizár minden olyan megoldást, amely nemzetköziségre, a világ művészettörténetére utalna. Azt állítja magáról a gyűjtemény, hogy a művek válogatásánál csak az esztétikai minőség számít. Ez nem igaz, mert a galéria történeti gyűjtemény is. Hogy ez miért fontos számunkra? Mert olyan vizuális keretet kell nyújtanunk, amelyben egyformán megél modern és klasszikus. Tudomásul kell vennünk a gyűjtemény történeti jellegét is. Javaslatunk nem historizál, nem konzervatív, de nem is túl modern, lehetőséget ad a teljes gyűjtemény képviseletére. Időtállóság. Egy túlságosan „naprakész” arculat hamar elöregszik. A most sikkesnek ható manírok már néhány év múlva is kínossá válhatnak. Nagy gyűjtemények és nemzeti galériák Jellemző a nagyvonalú, magabiztos megjelenés. Egyszerű betűlogókat használnak, átgondolt, karakteres vizuális környezetben, áttekinthető szerkezetben, amelyben minden mű és műfaj érvényesülhet. Általános hibák
Íme, néhány hazai kulturális intézményünk logója, érdekes őket a fentiek tükrében megvizsgálni.
Címkék: arculat brandépítés intézmények márkaépítése logó magyar nemzeti galéria márkaidentitás márkastratégia |
